Már Debrecenből is kapunk fotókat, amelyeket köszönünk. Olvasónk szerint veszélyessé válhatnak a Nagyállomásnál található (Petőfi téri) aluljáró lépcsői. A probléma jobbára talán még csak esztétikai, de fontos lenne a lépcsők állapotának a felülvizsgálata, valamint a hibák kijavítása.
Olvasónk közérdekű bejelentést tett Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala felé.
Ahogyan arról pár napja beszámoltunk, Nagydobos községben a Bem József, a Petőfi és a Rákóczi utcákban a Hepatitis betegséget diagnosztizáltak öt család esetében. A Mátészalkai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályával egyeztetve a betegséggel érintettek, azok családja és a velük közvetlen érintkezők védőoltást kaptak.
A jelek szerint tovább terjed a betegség, hiszen a mai hírek szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ a Mátészalkai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályával az 1-23 évesek körében kampányoltás keretein belül biztosítja az aktív immunizálás lehetőségét az előzőekben megjelölt korosztálynak, mégpedig ingyenesen.
Az oltás ajánlott, de nem kötelező, így szülői hozzájárulás kell a felvételéhez.
Tanácsok a betegség megelőzéséhez, a község jegyzőjétől:
Őr községben tevékenykedik az ŐrLeaks csoport, amely helyi közügyekkel foglalkozik.Két éve végeznek közösségszervezést a községben, és már sikerült komoly eredményeket elérniük. Az ő közbenjárásukra tölti immár fel rendszeresen a közérdekű adatokat, így például a képviselő testületi gyűlések jegyzőkönyveit az önkormányzat. Nem volt ez mindig így...
Most újabb ügy megoldása következhet. Már második éve szeretnék elérni a helyiek, hogy a buszvárókat modernizálja az önkormányzat. Jelenleg ugyan van fedél az utazóközönség feje felett, de minden oldalról befúj a szél, beesik az eső, télen pedig a hó. A buszvárók nagy forgalmat bonyolítanak le, hiszen hétköznaponként csaknem három tucat buszjárat közlekedik Nyíregyháza és Mátészalka között.
A jelenlegi állapotok zavarják a helyieket, ezért minden követ megmozgatnak a változásért. Pályázott a politikai tevékenységet nem végző ŐrLeaks csoport az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) Rózsa Sándor II. Népi Közpénztékozló Alap pályázatán, és nyert 120 ezer forintos forrást.
Ez az összeg azonban nem elég a buszvárók modernizálására, ezért levélben keresték meg Őr Község Önkormányzatát, hogy a pályázati támogatást 60 ezer forinttal legyenek szívesek kiegészíteni. A válaszra váró civilek azt tervezik, hogy pozitív elbírálás esetén kétkezi munkára buzdítják majd az érintetteket, de arra is van víziójuk már, ha elutasítják kérelmüket, -ecsetelte Szabó Richárd közösségszervező:
Ha nem kapunk támogatást a buszváró modernizálására, akkor a helyi lakosokat buzdítjuk majd adakozásra, és az adományozók nevei felkerülhetnek majd a buszváróra.
Nagydobos községben a Bem József, a Petőfi és a Rákóczi utcákban a Hepatitis betegséget diagnosztizáltak öt család esetében. A Mátészalkai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályával egyeztetve a betegséggel érintettek, azok családja és a velük közvetlen érintkezők védőoltást kaptak. A fentiek alapján kérik a nagydobosi lakosságot, hogy a személyes higiénés szabályokat fokozottan tartsák be a betegség megelőzésének érdekében.
A betegségről bővebben:
Hepatitis A (vírusos májgyulladás)
A fertőző májgyulladás egyik kórokozója a HEPATITIS A VÍRUS, amely székletszóródással, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, beszennyezett nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek, szennyezett ivó - és fürdővíz útján terjedhet. A betegség lappangási ideje 2-8 hét.
A tünetek: jobb bordaív alatti fájdalom, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság. A betegség lefolyása rendszerint enyhe. Hat éven aluli gyermekeknél a fertőzés mintegy 70%-a tünetmentesen zajlik le vagy a klinikai tünetek nem jellemzőek pl. fáradékony, étvágytalan a gyermek. A kicsiknél rendszerint sárgaság nélkül zajlik le a betegség.
A fogékony lakosság körében a nem megfelelő higiénés körülmények között (személyi tisztaság hiánya, piszkos kéz) járvány alakulhat ki. A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg és a tünetmentes vírusürítő a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt megfertőzheti a környezetében élőket.
A megelőzés lehetőségei:
Egy hónappal ezelőtt írról írtunk, hogy eső után mindig balesetveszélyes a fehérgyarmati vasútállomás peronjain a közlekedés. Esőzéskor a talaj meglágyul, így süllyedünk a földbe, sár van, a peronokon megáll a víz, min. 30 cm a szintkülönbség a vonatok lépcsője és a peronok -írta Bence.
A Közügyekben utazunk csoport Bencével közösen a Vasúttársasághoz fordult.
A feltett kérdés:
- Tervezi-e a Vasúttársaság a fehérgyarmati vasútállomás peronjainak modernizálását? Az általunk olvasott dokumentumok szerint a peronok balesetveszélyessé váltak. A peronok keskenyek és burkolatlanok (eső esetén elcsúsznak az utasok), megsüllyedtek, és kerekesszékkel is sajnos nehéz a közlekedés.
A Vasúttársaság válasza:
A fehérgyarmati állomáson három kavics burkolatú peron található. A peronok és az utasforgalmi létesítmények üzemeltetését, karbantartását folyamatoson végzi a vasúttársaság. Fehérgyarmat nem szerepel a kerekesszékes mozgáskorlátozottak által felszállásra alkalmas állomásai közt. A mátészalkai állomás a legközelebbi, amely emelőszerkezettel ellátott és így kerekesszékes közlekedésre alkalmas legközelebbi helyszín.
A nyíregyházi helyi menetrend szerinti autóbusz-közlekedési közszolgáltatás végzésére vonatkozó, 10 éves időtartamra szóló szerződést írt alá 2019. július 1-jén Nyíregyháza MJV Polgármestere és az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója, eredményes pályázati eljárást követően.
Előzmények: egy jogerős ítélet szerint 2012-16. között a város nem rendezte fizetési kötelezettségét a személyszállítást végző szolgáltatónak. Közel 1,2 milliárd plusz annak kamata, 386 millió forint megfizetésére kötelezte a Debreceni Ítélőtábla tavaly novemberben a nyíregyházi önkormányzatot.
Nyíregyházán 80 darab autóbusz végzi a helyi menetrend szerinti autóbusz-közlekedést, 27 bel- és 7 külterületi autóbuszvonalon, évente mintegy 17 millió utast szállítva.Az EMKK Zrt. 9 db Solaris típusú autóbusza mellett az EMKK Zrt. továbbra is üzemelteti a 2018. évben forgalomba állított, önkormányzati tulajdonú, 36 db MAN A21 típusú szóló, és 5 db MAN A40 típusú csuklós CNG-üzemű járművet. A járműállomány átlagéletkora a gázüzemű autóbuszoknak köszönhetően rendkívül kedvező, jelenleg 7 év.
Az új szerződés 2020. január 1-től 2029. december 31-ig lesz érvényben. Az aktuális autóbusz-menetrend 2019. december 14-ig, a díjszabás december 31-ig változatlan formában érvényes.
Az új szerződés aláírásával az EMKK Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy Önkormányzattal együttműködve a menetrend felülvizsgálatában részt vesz, az új menetrend kialakítására és optimalizálására javaslatot tesz. Legfontosabb célkitűzése az EMKK Zrt-nek, az új szerződés keretében is az utasok színvonalas kiszolgálása, komfortérzetük növelése, a szolgáltatások folyamatos fejlesztése lesz. Ennek érdekében bevezetik az Önkormányzat által jóváhagyott, szolgáltatási szint (SLA) mérésére és elemzésére szolgáló rendszert, mely segít abban, hogy minél hatékonyabban, színvonalasabban szállíthassuk az utasokat.
Vállalja az EMKK Zrt. továbbá többek között a következő fejlesztések végrehajtását:
A KSH minden negyedévben nyilvánosságra hozza statisztikáját azzal kapcsolatban, hogy miként alakulnak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresetei Magyarországon, s mindezt megyékre lebontva.
A legújabb számok szerint 2019. első negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nettó átlagkereset 161 920 Ft volt, ez a szám 8469 Ft-tal magasabb a három hónappal ezelőttinél.
A szomszédos megyékben is emelkedtek a nettó bérek, Borsodban181 447 Ft-ra, míg Hajdú -Biharban pedig 193 757 Ft-ra változtak a számok.
A budapesti nettó átlagbér jelenleg 294 322 Ft.
Az adatok részletesebben:
A Fehérgyarmat és Zajta közötti vasúti szakasz 25 kilométer hosszú és a szerelvények 56 perc alatt teszik meg. Pár nappal ezelőtt olyan fotót közöltünk, amelyen jól látható az, hogy elpártolt az utazóközönség nagy része ezen a viszonylaton a vasúttól. Utasok küldtek részünkre olyan fotókat, amelyen felhalmozott kavicsok láthatóak Zajta állomáson, ezért vasúttárságot kérdeztük arról, hogy lesz-e fejlesztés.
A válasz megérkezett, amelyet a lentiekben olvashatnak.
A Magyar Közlöny legújabb számában jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint két és fél évvel kitolják a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére adott időt, így az 2020. március 15. helyett 2022. szeptember 30-ra változik.
A Magyar Közlönyből derült ki az is, hogy Budapest és Szatmárnémeti közötti InterCity kapcsolat fejlesztésével, valamint a szatmári térség kishatárforgalmának fejlesztése is prioritást élvez, mindezt úgy Magyarország és Románia közötti vasúti személyforgalom határátmenetének gyorsítását irányozták elő.
Jelenleg, a Nagykároly-Mátészalka vasútvonalon a Nagykárolyból való induláskor és Tiborszállás állomáson is végeznek okmányellenőrzést, ez 15 percet vesz igénybe. Ráadásul Nagyecsed állomáson 19 percet áll a vonat. Közúton a 33 kilométeres utat 42 perc alatt lehet megtenni, ez vonattal minimum 88 perc. Mátészalka-Nagykároly viszonylatban a leggyorsabb vonat 71 perc alatt ér Nagykárolyba.
A Szatmárnémeti-Debrecen vasúti viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet. A leggyorsabb szerelvény 163 perc alatt teszik meg a két város közötti távolságot. Érmihályfalván 24, míg Nyírábrányban 15 percet áll a vonat. Közúton a két város közötti 111 kilométeres távolságot, szintén Nyírábrány felé 108 perc alatt lehet megtenni. A Debrecen-Szatmárnémeti viszonylatban a leggyorsabb vonat 155 perc alatt ér Szatmárnémetibe, ez 15 percet áll Nyírábrányban és Érmihályfalván is.
Aki ezen a viszonylaton Csengersimán keresztül szeretné megközelíteni Debrecent csak nagy viszontagságok vállalásával teheti meg. Igazi kalandtúra. Először busszal el kell jutni a határátkelőhöz, amely Petea községben található, ez az utazás 40 percet vesz igénybe helyközi buszjárattal. Az ütemes menetrend szerint két óránkénti indulnak buszjáratok a határátkelőhöz. Majd mivel nincs a határátkelőtől egy buszjárat sem, egy 3,2 kilométeres gyaloglás következik kerékpárúton Csengersima országhatári megállóhely buszmegállóhoz. Onnan hétköznaponként a leggyorsabban busszal lehet eljutni Debrecenbe, 207 perc alatt, szombaton ez az érték 187 perc, míg vasárnapi napokon 263 perc. Debrecen-Szatmárnémeti viszonylatban hétköznaponként 220 perc alatt lehet Petea határátkelőhöz jutni, majd onnan még 40 perc helyközi buszozás következik. Szombaton ez az érték 207 perc plusz a helyközi buszozás 40 perce, míg vasárnap 298 perc perc plusz a helyközi buszozás 40 perce.
Zajta és Nagypeleske között jelenleg nincs vasúti összeköttetés, pedig itt csak pár száz méteres vasút sín hiányzik a két település között, és akkor Szatmárnémetiből vasúton el lehetne jutni Fehérgyarmat és Mátészalka érintésével Nyíregyháza,Debrecen, netán Budapest felé. Persze ehhez fejleszteni kellene a Zajta-Fehérgyarmat és a Fehérgyarmat Mátészalka szakaszokat, hiszen előbbin még 1930-as évekbeli sínek vannak és a jelenleg megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h, míg utóbbin 25 km/h körül mozog az átlagsebesség.
Összességében :
A Nagykároly-Mátészalka vasútvonal menetrendjének jobb megtervezésével Nagykárolyból Mátészalkára mindkét jelenleg közlekedő vonattal 70 perc alatt lehetne eljutni. Ha a MÁV csak bontott anyagokból egyszerűsített korszerűsítést hajtana végre, alacsony költségből el lehetne érni a menetidő 60 perc környékére való csökkentését. A vasútvonalhoz úgyis előbb-utóbb hozzá kell nyúlni, hiszen a vonatok átlagsebessége még a 33 km/h sebességet sem éri el.
A Szatmárnémeti-Debrecen vasúti viszonylatban (Érmihályfalva és Nyírábrány irányába) fog közlekedni vélhetően hamarosan a Szatmárnémeti-Budapest Intercity. Nincs más realitás, hiszen az előbbiekben említett Nagykároly-Mátészalka közötti vasúti pálya nem biztosít jelenleg megfelelő sebességet, de a Mátészalka-Debrecen vasútvonal állapota sem alkalmas jelenleg 80-as tempóra, míg Érmihályfalva felé többnyire 80 km/h a megengedett sebesség.
A Szatmárnémeti- Csengersima-Debrecen útvonalon való közlekedés jelenleg több tényező miatt is bizonytalan. Egyrészt a Petea/Csengersima határátkelő szűk keresztmetszet, egy-egy zsúfolt napon több órás várakozás is előfordulhat, másrészt az EMKK Zrt. buszaiból egy sem megy le a csengersimai határátkelőhelyre. A megoldást az jelenthetné, ha az EMKK Zrt. buszjárataiból minden napszakban lemenne egy a határátkelőhöz, így biztosíthatnák ezen a határszakaszon is a két ország közötti átjárhatóságot. Fel lehetne venni a kapcsolatot a román oldal buszos szolgáltatójával és össze lehetne hangolni a két társaság menetrendjét ennél a három pár járatnál.
A Zajta és Nagypeleske közötti vasúti szakasz megépítése nem lenne nagy költségigényű, de a Zajta-Fehérgyarmat szakasz jelenlegi állapota miatt nincs realitása.
Nagykároly-Mátészalka
Petea-Csengerisima országhatári elágazás
Szatmárnémeti-Nyírábrány-Debrecen
Vonatok találkozása Nagykárolyban.
Bence fordult hozzánk azzal, hogy véleménye szerint eső után mindig balesetveszélyes a fehérgyarmati vasútállomás peronjain a közlekedés.
Elmondta: esőzéskor a talaj meglágyul, így süllyedünk a földbe, sár van, a peronokon megáll a víz, min. 30 cm a szintkülönbség a vonatok lépcsője és a peronok között."FEHÉRGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA" elnevezésű dokumentumban is említik a szakértők a peronok veszélyességét.
A Közügyekben utazunk csoport a levélíróval karöltve a MÁV-hoz fordult közérdekű bejelentéssel.
